Vaszar község címere
A címer leírása:
Vaszar község címere hegyes talpú címerpajzs. A pajzsmezőt középen vízszintes ezüstpólya osztja ketté. A felső pajzsmező zöld színű, benne balról ezüst ekevas és kaszapenge lebeg, jobbról pedig két hajtott szárú arany búzakalász látható. Az alsó fél pajzsmező középen hasított. Bal oldalán arany háttér előtt vörös szőlőfürt lebeg zöld szárral és levéllel. Jobb oldalán vörös háttér előtt arany latinkereszt lebeg.A község színe: zöld- arany( sárga )
A szimbólumok értelmezése
1. Ekevas és kaszapenge: A község legrégibb fennmaradt pecsétjéből (körirata: VASARI FALU POCITI 1700) átvett szimbólumok, melyek alapvetően a földműves- paraszti életformához kötődnek. A föld megmunkálását és a termés betakarítását jelképezik.
2. Búzakalászok: Ugyancsak az 1700-ból származó falupecséten szerepelnek. A bőtermésre, a mindennapi kenyérre utalnak.
3. Ezüstpólya: A közeli Gerence patakot jelképezi, mely vizi erejével (egykor a falu vízimalmát hajtva) és hírhedt áradásaival befolyásolta az itt lakók életét.
4. Szőlőfürt: A község külbirtokaként nyilvántartott Gyulai szőlőhegy ma ismert legrégibb pecsétje 1800-ból való (körirata: GYULAI SZOLO HEGY POTS. 1800), melynek főalakja egy karóra futtatott szőlőtő, gazdag terméssel. Ennek egy részletét mintázza a címerben lévő szőlőfürt, jelölendő a Szőlőhegy és a falu összetartozását.
5. Latin kereszt: Vaszar az Árpád-kor óta lakott település, első írásos említése 1237 –1240 körüli időből való (1) Önállóságát igazolja, hogy a1290 –ben saját papja van. (2 ) A község történetében mindvégig jelentős szerepet játszott a katolikus vallás, már csak azért is, mert az itt élő jobbágyok a győri püspök szolgálói voltak, a falu művelhető földjeinek és erdeinek jelentős részét is a győri püspök birtokolta. Vaszar a török hódoltság előtt a győri püspökség Veszprém vármegyei birtokainak tizedkerületi központja is volt. A vallási életre- mely a középkori ember gondolkodásmódját alapvetően meghatározta – a mozgalmasság volt a jellemző: a XVII. Században előbb reformátussá majd evangélikussá váló lakosság a XVIII. Század első évtizedeiben egységesen katolikussá lett, s nagy részében ma is az. Mindezen tényezők hatására kerül bele Vaszar címerébe a latin kereszt- az egyházközség mai pecsétjéből-, egyszerre utalva a község és az egyház Árpád- kori eredetére és a vallás jelentőségére.
Jegyzet:
(1) A pannonhalmi szent Benedek- rend története Bp. 1902. I. Kötet, 243.oldal.
(2) Okmánytár az Árpádok korából = Ráth Károly - Rómer Flóris: Győri Történeti
és Régészeti Füzetek. Győr, 1861. I. 213. Oldal